Galéria nyitókép Galéria nyitókép Galéria nyitókép
  • pic1
  • pic2
  • pic3
  • pic4
Tisza
tiszavirágok

Fogalomtár

A hangnyomásszint: a zajmérő készülékbe épített „ A” szűrővel mért hangnyomás

A szűrő: súlyozó szűrő, egy „hangszínszabályzó”, mely a mély hangokat elnyomja a hallószerv csillapításához hasonlóan

Abszolút nedvességtartalom: 1m levegőben levő vízpára grammokban kifejezett mennyisége

aerob: a szervesanyag lebontása oxigéndús környezetben

alternatív energiaforrások: a fosszilis energiaforrások kiváltására használhatók a megújulóenergiaforrások és az atomenergia

anaerob: oxigén hiány

anyagforgalmi diagram: a termelést, vagy annak egy részét és az ezekhez kapcsolódó anyagáramokat ( alapanyag, energia, termék, hulladék stb.) ábrázolja

ásványvíz: a rétegvíz 1000mg/l oldott sótartalom felett ásványvíznek tekinthető

átmeneti tárolás: a veszélyes hulladék véges időre szóló, a környezetkárosodást megakadályozó elhelyezése az ártalmatlanítási vagy hasznosítási helyre való elszállításig

biogáz-előállítás: (rothasztás) savtermelő és metántermelő baktériumcsoporttal végzett anaerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek célterméke a biogáz

biológiai diverzitás:faji változatosság

biomassza: biológiai eredetű szerves anyag, melynek tömegét egy adott időpontban a szárazföldön és a vízben élő illetve nemrég elhalt növények, állatok és mikroorganizmusok testtömege és hulladékai alkotják. Ide sorolhatók a települések szerves hulladékai, valamint a szerves anyagot feldolgozó iparok termékei és hulladékai.

biomok: nagy életközösségek, pl. tundra, tajga, lombos erdő

bioszféra: a földkéreg (litoszféra), a vizek (hidroszféra), a légkör (atmoszféra) azon része, amelyet az élő szervezetek benépesítenek, a legmagasabb fokú ökoszisztéma, a biomok együttese

BOI: (biokémiai oxigénigény) az az oxigénmennyiség, amely a vízben lévő szerves anyagok aerob úton meghatározott idő alatt történő iokémiai lebontása során elfogy, mértékegysége mg/l

defláció:szélerózió, a szél felszínalakító hatása

depónia: szabályozott, rendezett, szigetelt hulladéklerakó, mely eleget tesz egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek

detergensek: a felületaktív, szintetikus úton előállított mosószerek. A talajvizet elszennyezve íz-, szaghatást, habzást okoznak és „vivőanyagként” elősegítik, fokozzák más veszélyesebb szennyezőanyagok terjedését

együttműködés elve: a tájékoztatás, információadás, konzultációs és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség

elővigyázatosság : a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés

elsődleges szennyezők:
a szennyező forrásból közvetlenül a környezetbe kerülő szennyező anyagok

emisszió, kibocsátás:
a különböző típusú forrásokból időegység alatt kibocsátott szennyezőanyag mennyisége

emissziós norma, kibocsátási határérték:
a szennyezőanyag-kibocsátás olyan – jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott – mértéke, amely káros hatásai ellenére társadalmilag még elfogadható

energiaforrások:
a fosszilis energiaforrások kiváltására használhatók a megújulóenergiaforrások és az atomenergia

épületforrás:nyílászárókon áramlik ki a szennyezőanyag, melynek mértéke egyértelműen nem határozható meg

eutrofizáció:
a tó fokozatosan feldúsul növényi tápanyagokban. A műtrágyázás és a tisztítatlan szennyvíz bevezetése következtében bekövetkezett foszfát-, és nitrátkoncentráció-növekedés gyorsított eutrofizációt okoz, s e folyamat az édesvízi élővilág egyik legjelentősebb veszélyforrása

ex situ:
a talaj kitermelésével és a kezelést követő visszajuttatásával végzett talajtisztítás

felületi források:
un. diffúz források a szabadban végzett műveletek, berendezések, takaratlan tárolók, melyeknél a környezetbe kerülő anyag mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni

fenntartható fejlődés elve :
a környezet fejlesztése a természeti adottságaival és a természeti erőforrásokkal összhangban történjen

fosszilis energiahordozók:
a korábbi geológiai élt szervezetekből alkultak ki. Fajtái: szén, kőolaj, földgáz.

frekvencia:
( hangmagasság érzékelése) egy másodpercre eső rezgések száma

füst:
kis méretű ( 0,1-0.3 um) szilárd részecskék összessége

globális környezeti ártalom:
világméretű környezeti ártalom pl. ózonréteg elvékonyodása, biodiverzitás csökkenése, csapadék elsavasodása, stb.

halobitás:
a víz ökológiai és biológiai szempontból legfontosabb szervetlen kémiai tulajdonságainak (összes sótartalom, pH, vezetőképesség, ionösszetétel) összességét jelenti.

hang:
rugalmas közegben terjedő, mechanikus rezgőrendszer által keltett hullám, amely az emberben hangérzetet kelt

hangintenzitás:
a tér egy meghatározott helyén egységnyi felületen, időegység alatt áthaladó hangenergia

hangnyomás:
a hang terjedésekor a közegben keletkező nyomásváltozás

hangosság:
szubjektív hangerősség (különböző frekvenciákon az emberi hallószerv érzékenysége egyenlőtlen, az 1000Hz frekvenciájú hangok hangossági szintjei felelnek meg a hangintenzitási szintek dB értékeinek)

hangszint:
két azonos hangerősségi jellemző mennyiséghányadosának logaritmusa. Jele: L

hangteljesítmény:
a hangforrás által a hangtérbe az időegység alatt kisugárzott hangenergia

helyettesítés elve:
a kisebb környezeti veszéllyel járó megoldást kell választani

hőmérsékleti gradiens:
a troposzférában 1km magasságkülönbségre –6.5 C hőmérséklet különbség jut. Ez a 6.5 C/ 1km–es érték az átlagos függőleges hőmérsékleti gradiens.

hulladék:
az ember mindennapi élete és munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható különböző minőségű és halmazállapotú anyag, termék, tárgy, szennyezett föld

hulladék ártalmatlanítás:
az a hulladékkezelési eljárás, amely a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával, ill. a hulladéknak a környezettől való elszigetelésével megakadályozza a környezetkárosítást

hulladék égetése:
a hulladék megfelelően kialakított berendezésben, meghatározott technológiai rend és áramlási körülmények szerinti termikus kezelése

hulladékgazdálkodás:
az elkerülhetetlenül keletkező hulladák megfelelő gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása

időjárás
: a levegő pillanatnyi fizikai állapotainak sorozata

immisszió:
légszennyezettség mértékét megadó mérőszám

in situ:
a talaj kitermelése nélküli talajtisztító eljárások

inverziós réteg:
az a légréteg, amely melegebb az alatta fekvő légrétegnél és ezzel megakadályozza a természetes légcserét

karsztvíz:
a mészkő és dolomithegységek repedéseibe beszivárgó víz oldja a kőzetet,így üregek, barlangok keletkeznek és kialakul egy összefüggő víztartó-vízvezető rendszer

kibocsátási határérték:
a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást

KOI:
(kémiai oxigénigény) szerves szennyezettség mértékére használják, a vízminta kálium-permanganáttal vagy kálium-dikromáttal történő egyórás forralása során elhasználódott vegyszerrel egyenértékű oxigénfogyasztással jellemeznek

kóliliter:
azt a legkisebb vízmennyiséget jelenti, amelyből a kólibaktérium kitenyészthető

kóliszám:
a 100 ml vízből kitenyészthető bakttériumtelepek száma

komposztálás:
a szervesanyagot tartalmazó hulladékok kezelésére alkalmas aerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek során mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják, ennek eredményeképpen a talaj termőképességének növelésére hasznosítható humusz képződik

környezet csillapító hatása:
szabad térben terjedő hangot csillapítja a levegő, a földhatás, az árnyékolás, a növényzet és a meterológiai hatás

környezeti monitoring:
a környezetben végbement változásokat megfigyelő, mérő, értékelő rendszer

környezeti rezgés:
lakó-, üdülő-,vagy középületek emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben az „egésztestre ható rezgések”

környezethasználat:
a természetes környezet alkotóelemeinek emberi célra való igénybevétele, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység

környezetszennyezés:
a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése

környezetterhelés:
valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása

környezetvédelem:
a természetes és mesterséges környezet védelme az ember által
okozott káros hatásokkal szemben. Célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

L Aeq:
egyenértékű A hangnyomásszint a zajimmisszió t1-t2 időhatárok között mért hosszúidejű átlagértéke dB-ben

léghang:
levegőben terjedő hang

limitáló tényező:
az élőlények növekedését, szaporodását meghatározó tényező, amely az ökoszisztémában csak minimális mértékben fordul elő

másodlagos szennyezők:
az elsődleges emisszió anyagaiból kémiai reakciókkal létrejövő szennyezők

másodlagos szikesedés
: helytelen öntözés következtében a talajvíz szintje megemelkedik, vagy az öntözővíz nátriumsókat tartalmaz

másodnyersanyag:
az az anyag, amely hulladékként keletkezik és más technológiákban mint nyersanyag közvetlenül vagy közvetve ( átalakítást követően) felhasználható

megelőzés:
a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától (ismert és várható hatások elleni előzetes fellépés)

megújuló energiaforrások:
azok az energiahordozók, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére. Legfontosabb megújuló energiaforrások: napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia.

melioráció:
fejlesztési tevékenység, amely a talaj természetes termékenységének megőrzését, tartós növelését alapozza meg

melléktermék:
az az anyag, amely a főtermék mellett keletkezik és keletkezési alakjában hasznosítható

nitrifikáció:
az aerob baktériumok a fehérjék bomlásából keletkező ammóniát nitritté, majd nitráttá oxidálják

ózonréteg elvékonyodása:
a környezetszennyezés következtében a levegőbe került freonok és halonok (kloro-fluoro-karbonok) a sztratoszférában roncsolják az ózonréteget, így csökken az ózonnak a Napból érkező biológiailag aktív UV-B sugárzást elnyelő képessége

ökológia
: az élőlényeknek környezetükhöz való viszonyát kutató tudomány

ökológiai lábnyom:
az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszinvonal tetszőlegesen hosszú ideig való fenntartásához szükség lenne

ökoszisztéma:
adott élőhely szervetlen anyagain kifejlődött, azt benépesítő, egymással társult élő szervezetekből álló élőközösség egysége
biotóp (élőhely) + biocönózis (életközösség) = ökoszisztéma

ökoszisztémák terhelhetősége:
az élőlényeknek a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodási képességének mértéke

öntisztulás:
a vízben lévő mikroszervezetek biokémai oxidációval a természetes, biológiai lebomlásra képes szervesanyagot vízzé, CO2-vé és baktériummasszává alakítják.
A levegőben légköri ülepedéssel (száraz, nedves kihullással), kémiai átalakulással, diffúzióval történik meg az öntisztulás.

partiszűrésű víz:
ivóvízkivételi helyek céljára a folyók partja mentén fúrt kutak vize, amelyben a folyó oldaláról érkező szennyeződéseket az általában kavicsos réteg kitűnő szűrőhatása tartja távol

peszticidek:
növényvédőszerek (gyomirtók, gombaölők, rovarölő szerek), veszélyeztetik az ökológiai rendszerek dinamikus egyensúlyát, rontják önszabályozó képességét

pirolízis:
(hőbontás) szerves anyagok hőbontása oxigénmentes környezetben, végterméke: energia hordozó, vegyipari nyersanyag

pontforrás:
az a kémény, kürtő, amelyből a kibocsátott szennyezőanyag koncentrációja, vagy ennek meghatározásához szükséges alapadat egyértelműan meghatározható

ppm:
( parts per million) térfogatarányban kifejezett koncentráció

(cm3) légszennyező anyag
ppm= ________________________

(m3) levegő

rekultiváció:
az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet tudatos helyreállítása

relatív páratartalom
: a tényleges páratartalomat az adott hőmérsékleten a telítési vízgőz %-ában adja meg

rétegvíz:
két vízzáró réteg között elhelyezkedő víz, általában nyomás alatti víz

savas eső:
a levegőszennyező anyagok közül elsősorban a kéndioxid és a nitrogénoxidok vízben való oldódása következtében keletkezik / erdőpusztulást okoz, károsítja a vízi életet és az épületeket

szaprobitás:
a vízi ökoszisztéma szervesanyag lebontó képességét fejezi ki, a trofitással szemben hat . Jellemzésére a BOI, KOI használatos.

szikesedés
: a feltalajig mozog a sótartalmú talajvíz, ott megnő a töménysége, majd a párolgás miatt kiválnak a sók: sós talaj jön létre

szinergizmus:
több légszennyező anyag egyidejű jelenléte súlyosabb következményekkel járhat, mint az egyes hatások összege

szmog:
füstköd , a szilárd légszennyezők felületén a toxikus gázok feldúsulnak (szinergizmus) és kedvezőtlen légköri, meteorológiai körülmények következtében létrejött jelenség

talaj:
a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál, alapvető tulajdonsága a termékenység

talajdegradáció:
a talaj anyagforgalmának kedvezőtlen megváltozása természeti tényezők, vagy emberi beavatkozások következtében

talajszennyezés:
emberi hatásokra bekövetkező minőségváltozás

talajvíz:
az első vízzáró réteg feletti, a talaj pórusait összefüggően kitöltő víz, amely a víztartó porózus réteg hézagain keresztül közvetlenül érintkezhet a szabad levegővel és a felszín alá szivárgott csapadékkal

természeti erőforrások:
a természetes környezet elemei közül az ásványvagyon, a talaj, a víz, a levegő, az élővilág és a megújuló energiaforrások

természetvédelem:
az érintelen természet védelme

tervszerűség
: hosszútávu környezeti stratégia, környezetpolitika kidolgozása

testhang:
hang terjedése zárt térben

TOC:
(total organic carbon) az összes vízben lévő szervesanyag széntartalma

toxicitás
: vízi életközösségek életműködését gátló, csökkentő, illetve megszüntető vízminőségi jellemzők összessége

transzmisszió:
a kibocsátott szennyezőanyag légkörben ( vízben, talajban) való tartózkodása, terjedése és átalakulása kevésbé veszélyes, vagy még veszélyesebb anyaggá

trofitás:
(termőképesség) alapja a fotoszintézis intenzitásának mértéke, a trofitás növekedése eutrofizálódáshoz vezet

üvegházhatás:
a Föld felszínéről visszasugárzó infravörös sugárzás egy részét a légkörben lévő gázok abszorbeálják, s ez az elnyelt energia tartja fenn bolygónk megszokott éghajlatát

üvegházhatású gázok:
az infravörös (hosszúhullámu) sugárzást részben elnyelő gázok- vízgőz, széndioxid, metán, nitrogénoxidok, halogén tartalmú szénvegyületek(CFC) – melyek mennyiségének növekedése globális felmelegedést okoz

veszélyes hulladék:
az a hulladék, amely, vagy amelynek bármely összetevője ill. átalakulási terméke a rendeletben ( 102/1996 (VII. 17.) meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik és a veszélyességi összetevője olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, emberi életre, egészségre stb. veszélyt jelent, ill. nem megfelelő tárolása és kezelése esetén károsító hatást fejt ki

víz fertőtlenítése:
a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítását szolgáló eljárás

vízerózió:
a csapadékvíz talajpusztító tevékenysége, a termőréteg elmosása

vízkeménység:
a vízben oldott kálcium és magnézium mennyiségét jelző szám, melynek mértékegysége a német keménységi fok 1nK=10mg CaO/l víz

vonalas légszennyező források:
a diffúz források egy csoportja. Ide tartoznak a közutak, vasutak, víziutak,és légifolyosók. Szennyező hatásukat a rajtuk áthaladó járművek száma és egyedi kibocsátása határozza meg

zaj:
kellemetlen, zavaró hang- az egyén életfunkcióját, munkáját, pihenését zavarja

 

Norway Grants - NFÜ
© Copyright 2010.
A tiszavirag / A Tisza vilaga
Impresszum
Minden jog fenntartva!
Készítette:
Newtime Kft.